Interjú Nils Bergmannal a bőrkontaktus hatásairól

Dr. Nils Bergman orvos, kutató, népegészségügyi szakorvos, a klinikai farmakológia doktora. 22 éve kutatja a Kenguru módszert, a bőrkontaktus hatásait a szociális és érzelmi intelligencia fejlődésére.
Dr Nils Bergman és Jill Bergman 2018. június 01-02 között Budapesten tart előadásokat a Kenguru módszer, avagy a korai kontaktus és a szülői gondozás fontossága
című konferencián.A témával kapcsolatban ad bővebb felvilágosítást az alábbi, vele készített interjú (az eredeti angol nyelvű interjút megtekintheti a cikk alján):Bergman doktor többször járt már Magyarországon.

2016. novemberében a „Korai érintkezés és kommunikáció az újszülöttel – A Kenguru módszer idegélettani jelentőségéről és hatásáról a gyermek személyiségfejlődésére” címmel tartott konferencián tartott alőadásokat. 2017-ben feleségével Jillel tartottak Budapesten Kangaroula™ Tréninget

Ami engem különösen érdekel, az az élet első órája. Hogyan hat a szociális és érzelmi intelligencia fejlődésére az első hat óra.

A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy azon babák testhőmérséklete, akik bőr-bőr kontaktusba kerülnek a szüleikkel közvetlen a születés után, mérhetően fél celsius fokkal melegebb, mint az egyedül egy kiságyban fekvő társaiké! Magasabb a vércukorszintjük is, tehát több az energiájuk.

Ráadásul jobbak az életjeleik, nagyobb az aktivitásuk. Igen, igaz, hogy jobban lélegeznek, de ami a legfontosabb, teljesen éberek! Elevenek, élénkek, telve vannak élettel! Ebben az éberségben pedig kinyitják a szemüket, és összekapcsolódnak az anyával. A legelső dolognak annak kell lennie a születés után, hogy a baba az anyjával maradjon. Vele kell maradnia. Az anya bőre pontosan az a hely, ahova a gyermek születik. Egy olyan hely, ahol a szó szoros értelmében meleg van, mert az anya testhőmérséklete 2 Celsius fokkal megnő, mikor a gyermekét magán érzi. Ilyen az anyai ösztön. A baba fel fog ott melegedni. Nincs szükség másra, csak anya bőrére. Az anyának csak annyit kell tennie, hogy magához öleli és szereti a gyermekét.

A legelső dolog, amit minden anyának és apának tudnia kell, hogy a baba nem idegenként tekint rájuk, és nem idegen számukra sem. A baba ismeri anyját, ismeri az illatát a méhben és az ízét a magzatvízben. Az anyaméhben töltött 9 hónap alatt anyja hangja azt jelentette a baba számára, hogy “biztonságban vagyok”. Ha megszületek és az anya még mindig ott van, akkor tudom, hogy még mindig biztonságban vagyok.

Amit teszünk, az, hogy a születés után – főleg a koraszülötteknél – anyára tesszük a babát, egy szoros bőr-bőr kontaktusban. Majdnem olyanban, amilyenben méhen belül volt. A szorosan tartás az érzékszerveken keresztül egyenesen az agy fő érzelmi feldolgozó részébe jut, és azt üzeni az amygdalának, hogy „Biztonságban vagy!”. Nagyon fontos, hogy a szülőket meggyőzzük arról, hogy gyorsan meg tudják tanulni ezt a szoros érintést.

Ha bármilyen okból a korai érintés nem lehetséges (pl. koraszülött csecsemő inkubátorra szorul, a baba sebészeti beavatkozáson esett át, anya beteg, stb), akkor sem szabad csüggedni! A módszert azonnal el lehet kezdeni, ahogy a lehetőségek lehetővé teszik! Hetek különléte után sem kell tennünk mást, csak újból kell kezdenünk az összekapcsolódást, annak érdekében, hogy utolérhessük egymást. Amit teszünk ilyenkor az az, hogy optimalizáljuk a fejlődési görbét. Az elmaradt lépésekből néhányat hetekkel, hónapokkal, ki tudja, még talán évekkel később is be tudunk pótolni!

Azok az emberek, akik gondoskodnak a babáról, meghitt, bensőséges, érzelmileg közeli kapcsolatban lesznek vele élete első 2-3 évében. Ebben a kötődő környezetben a baba megtanulja, hogy ők azok az emberek, akikben megbízhat.

A kötődő környezetbe beletartozhat nagymama, nagypapa is! Bárki, aki elkötelezett, állandó gondozó lesz. Az elsődleges gondozó a kulcs a baba agyának. Nem kell az anyának lennie. Az anya meghalhat. Sajnos ez megtörténik az országomban. Akkor jön egy újabb elsődleges gondozó, akinek viselkedése, törődésének jellege hatással van a baba agyára, annak fejlődésére. A baba fejlődésére nem jelent veszélyt az elsődleges gondozó változása. Még akár kétszer is megtörténhet ilyen változás, anélkül, hogy a társas intelligenciánk, az érzelmi intelligenciánk fejlődésére ez hatással lenne. De amint elkezdődik a gondoskodás váltogatása, felosztása, nem lesz elsődleges gondozó. Itt az elsődlegesen van a hangsúly! 2-3 évnyi kötődés és kapcsolat múlik rajta! Enélkül a babák nem érzik magukat biztonságban, felbomlik az egyensúly, az érzelmi és agyi fejlődésben zavar keletkezik.

De pozitívan kell tekintenünk előre! Tudnunk kell, hogy a nagyon rázós kezdettel induló gyermekek sincsenek elveszve! Lelkesnek kell lennünk és optimistának, még ha nehéz munka és sok belefektetett energia kell is hozzá! Minél hamarabb nekikezdünk és ráfordítjuk az energiát, annál jobb lesz a hosszú távú fejlődési görbe. Nálunk vannak hivatásos terapeuták, beszédterapeuták, és minél hamarabb bekapcsolódnak bármilyen felmerülő nehézség, hiányosság, probléma kezelésébe, annál jobbak lesznek a hosszú távú eredmények.”